Figyelem!

Egész jól lehet érezni egy kapcsolatban a viszonyokat, ha mérlegre helyezzük az egymásnak szentelt figyelem mértékét. Egy önvizsgálat erejéig mindenképpen érdemes felrakni egy mérlegre mindazt, amit mi adunk, s azt amit ezért cserébe kapunk, elvárunk. A kettő közötti különbség érezhető, főleg ha mi tolunk bele többet a dologba. Az elején ez még természetes, de egy idő után ki kell egyenlítődnie a kapcsolatra fordított energiának. És itt nem a pénzről van szó, sokkal inkább az apró gesztusokról, késésről, progarmok szervezéséről, tervezgetésről, hogy a közösen eltöltött idő minél inkább minőségi legyen.
Lehet hazudni, hogy legalább olyan fontosak vagyunk, csak ő máshogy fejezi ki. Lehet áltatni magunk, hogy nem sokára jön a változás, csakhogy a egy idő után bizony beállnak és megkövesednek ezek a viszonyok. Nem érdemes sanyargató üzzemmódba kapcsolni, meg próbálni éreztetni, pláne nem bosszulni. Sokkal tisztább megbeszélni az aránytalanságokat, kérni több figyelmet. Ha valóban fontosak vagyunk a másik számára, és van legalább minimális közös rezgésszám, akkor ennyi katalizálással elég látványos javulást lehet elérni, s talán a másik is tanul valamit az együtt élés szabályairól.
Ha meg nem ez a helyzet, jobb gyorsan túl lenni a dolgon, mint még mélyebbre süllyedni az érzelmi káoszban.